Igen, megint ismétlek, amikor azt mondom: egyáltalán nem haszontalan időtöltés a Mazsihisz honlapjának rendszeres olvasása. Mindig tanul belőle az ember. Most sem volt ez másként.

Olvasom a Mazsihisz honlapjának minapi hírcikkét a debreceni mártírokra való emlékezésről. Eleinte csak hümmögök. Szokott panelszöveg már a cím is: „Ellen kell állni a fanatizmusnak – a debreceni mártírokra emlékeztek”. Lehetőleg éjt nappallá téve, nyilván. Aztán a következő soron akad meg a szemem: „A holokauszt során Debrecenből 12 ezer embert hurcoltak el és közülük mindössze hatezren tértek haza.” Gondolkodni kezdek ezen. Hatezren tértek vissza, mármint, ha jól értem, Debrecenbe. Tévedek, ha azt mondom ezek után, hogy ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a másik hatezret kivégezték, elgázosították?

Két bekezdést átugrok ezután – szokott panelszöveg –, aztán hirtelen ezt találom:

„Deutsch Péter rabbi azt mondta a megemlékezésen: nem sikerült Hitler terve, nem tudták megsemmisíteni a zsidó népet. Azonban emlékezni és harcolni kell azért, hogy ilyen embertelen népirtás ne történhessen meg még egyszer, sem a zsidósággal, sem más népcsoporttal. Ellen kell állni a fanatizmusnak.”

Tyűha! Nem hiszek a szememnek. Jól olvasom? De nem, jól. Hja, csak hát persze, tudom, nem mindegy, ki mondja azt, amit. Most hát egy rabbi mondta. Ám ellentmondásba keveredett saját magával, mert a következő mondatban már azt állítja, hogy az „embertelen népirtás” megtörtént.

Megint elgondolkodom egy röpke pillanatig. Próbálom ízelgetni a rabbi szavait. Na már most akkor melyik mondatát vegyük komolyan? Mert ha az elsőt, akkor, ha nem tévedek, abból mintha az derülne ki, hogy nem volt holokauszt. Ha nem, hát nem, ám akkor viszont sok minden bukik. Fel sem merem sorolni, mi minden – pláne pénzben…

Ifj. Tompó László – Hunhír.info