„Halottról jót vagy semmit” – mondják oly sokan, de tévednek. Halottról igazat vagy semmit. Így helyes, ugyebár, lett légyen szó bárkiről is a történelemben. De lássuk, miért is a kérdőjeles cím!

A mediatica.ro írja: „Most kerültek nyilvánosságra azok a vatikáni iratok, amelyek szerint a náci Németország vezére, Adolf Hitler egy különlegesen kiképzett SS kommandóval akarta elraboltatni XII. Piusz pápát, így próbálván megszerezni a hatalmat a katolikus egyház felett is.”

Kérdezem tisztelettel: konkrétan hol olvashatók ezen vatikáni iratok? Hol a levéltári azonosításuk, a fond száma, amelyhez tartoznak? Ám lássuk a cikk folytatását:
„1944 telén egy Giovanni Battista Montini nevű pap – a későbbi VI. Pál pápa – vitte meg a hírt a tervről a Vatikáni Múzeum igazgatójának, Bartolomeo Nogarának. A két férfi egy rejtekhelyet alakított ki a vatikáni könyvtárban, ahol a pápa meghúzhatja magát a németek érkezésekor.”

Nos, először is: Montini szavahihetősége erősen megkérdőjelezhető, hiszen az ötvenes években titkos jelentésekben tájékoztatta Moszkvát a kommunizmussal szembeszálló klerikusokról, amelyről miután tudomást szerzett XII. Piusz pápa, 1954-ben megfosztotta a helyettes államtitkárságtól és Milánó érsekévé nevezte ki: lefokozását egyértelműen egyházi büntetésként értelmezték. Másodszor pedig: ha volt páparabló terv, mégis honnan, hogyan jutott tudomására? Erről hol olvashatunk?

„Hitler az emberrablással Karl Wolffot, az olaszországi SS erők főparancsnokát bízta meg, de végül sosem adta ki a parancsot – írta a Daily Mail beszámolója alapján a Blikk.” – fejeződik be a cikk.

Nos, az efféle dokumentummentes közléseknek valahogyan mindig van valami hátsó szándéka: ez esetben nyilvánvalóan az, hogy még jobban megutáltassa az egykori német birodalmi vezért és kancellárt, aki lám, még attól sem riadt vissza, hogy magát a Szentatyát elrabolja! Igaz, tervét nem hajtotta végre, ám nyilván csak a körülmények összejátszása miatt. De bezzeg ha csak rajta múlott volna!

Szomorú, sőt tragikus, ha nemtelen fegyverrel harcol bárki is az ellensége ellen. Épkézláb bizonyítás nélkül. Ha valaki nem szívleli Hitlert, hát nem szívleli, de ettől még nem volna szabad gyűlölnie, képtelenségeket terjesztenie róla. Cáfolja nézeteit, bírálja döntéseit nyugodtan, de tisztességes eszközökkel. Szomorú, hogy ez nem evidencia s ezért erről egyáltalán írni kell.

Ifj. Tompó László – Hunhír.info