„Egy valaki e különös megjegyzést tette előttem: „Sokáig elmerengtem Deák szobra előtt. Deák alakjának jobbkezére még egy gyászfátyolt kellene tenni, melyen e felirat állana: 1868. Zsidó emanczipáczió!”
Az idézet Jedlicska Pál prelátus, esztergomi kanonok egyik könyvéből való (Eszmék és Tanulságok. Budapest, 1908. Stephaneum Nyomda R. T. 32. old.). Ezt idéztem a minap fészbúkomon. Azon túl, hogy egészen pontosan 1867-ben volt a jelzett történés (1867: XVII. törvénycikk), aligha gondoltam, hogy ehhez bárki is érdemben hozzá tud tenni valamit. Nos, tévedtem. Sajnos igen.
„Vasárnap vidékről megérkeztem a Nyugati Pályaudvarra. Megyek lefele az aluljáróba. Balról egy közepes méretű szemétdomb, mely alatt patakzik a trágyalé. A szemét tetején könyv. Nagyon nagy ritkaságnak kellett volna lennie, hogy levegyem, mert undorító volt az egész. Kíváncsiságból odamentem a szemétkupachoz, melynek a tetejére gondosan elhelyezték Arany János Összes Művei-t.”
Mit is reagálhattam erre a hozzászólásra? Csak annyit, hogy meggyőződésem szerint igazuk van azoknak, akik azt mondják, ennyire velejéig romlott kor még nem volt soha sehol. S hogy ezt az illető miért éppen az 1867-es történés kapcsán írta? Hadd idézzem ismét Jedlicska kanonokot (40-41. old.):
„Talány egy különös emberfajról. Egy izben talánykép vetették föl e kérdést: melyik azon emberfaj, melynek gyermekei nagyrészben hasonlók a kutyákhoz, mert igen jó szaglászó érzékük van annak kipuhatolására, hol van számukra valami harapnivaló; hasonlók a macskához, mely leginkább akkor hunyászkodik meg, midőn prédáját meg akarja rohanni; hasonlók a tigrishez, mely ha jól is lakott, mindig vért szomjaz s teli gyomorral is megtámadja ellenét? Ezen emberfaj bármennyire meggazdagodott, untalan pénz után sóvárog s élvezetére szolgál más fajbelieket tönkrejuttatni; hasonló azon bizonyos bogarakhoz, melyek a hullákon élősködnek, mert ők is rendesen ott szoktak összegyülni, hol másnak kára esik. Hasonlók a kigyókhoz, melyek észrevétlenül és csúszva marják meg zsákmányukat. Találja el az olvasó…
Hja kérem szépen, ilyenkor mondja az ember, pláne a pesti, hogy nincsenek véletlen egybeesések…
Ifj. Tompó László – Hunhír.info