Donáth Györgynek (1904-1947) állítana szobrot Boross Péter korábbi miniszterelnök és Gulyás Gergely a parlament Törvényalkotási Bizottságának fideszes elnöke szerdán, 40 méterre a Pávai utcai Holokauszt Emlékközponttól, adta tudtul az ATV. De mi a baj Donáth Györggyel?
„Donáth György a második világháború egyik parlamenti képviselője volt, aki lelkesen támogatta a zsidótörvényeket, és Egyesületközi Együttműködés néven ernyőszervezetet alapított a magyar fajvédő civil szervezeteknek. A Magyar Élet Pártjának budapesti elnöke többet akart, mint a nyilasok és a nácik: „A magyar élet bárminő irányításából ki akarjuk zárni azokat a fajokat és népelemeket, amelyeket a magyarságra és az itt élő nemzetiségekre egyaránt károsnak ítélünk, elsősorban a zsidóságot.” Donáthot köztársaság-ellenes összeesküvés hamis vádjával végezték ki, mert 1945 után igyekezett újjászervezni mozgalmát. Azt, hogy a képviselő a magyar politikai rasszizmus egyik komoly ideológusa volt, nem vizsgálták a perben.” – közli a magyargyűlölő ATV.
Most viszont vizsgálják, illetve vizsgálnák a mazsihiszes fajvédők Donáth 1945 előtti múltját, köztük Ungváry Krisztián, aki szerint „ilyen embernek szobrot avatni közbotrány”, és Heisler András, aki fészbúkján ezt írta: „Újabb Botrány!!! Hóman-ügy második felvonása. A név változik, ám az eszme marad! Miért nem tudnak a politikusi hatalom birtokosai elszakadni a Horthy és Szálasi rendszer fajvédő (értsd fajgyűlölő) politikusaitól?? Tiltakoznunk kell minden erővel!”Végül megszólalt a balliberális „vallásfilozófus”, Gábor György, aki pedig úgy vélekedett kommentjében, hogy „míg az iskoláktól, óvodáktól szabályokban meghatározott távolságon belül nem szabad türelmi zónát vagy dohányboltot kialakítani, a Páva utcai Holokauszt Emlékközponttól két háznyira egy „virtigli antiszemitának” lehet szobrot állítani”.
Kanyarodjunk azonban csak vissza az ATV fentebbi szövegéhez! „A Magyar Élet Pártjának budapesti elnöke többet akart, mint a nyilasok és a nácik.” Akkor ezek szerint nem a nyilasok voltak a legvadabb antiszemiták, hanem voltak náluk is rosszabbak, mint történetesen Donáth? Eddig úgy tudtuk, a nyilasok „intézték el” a hazai zsidóságot örökre. De figyeljünk csak az utána közölt, Donáthnak tulajdonított idézetre! Abban ugyanis az ATV olvasatával ellentétben nem az áll, hogy a hazai zsidókat mindenhonnan ki kell túrni, hanem hogy a vezető, az irányító pozíciókból kell félreállítani őket. Azért ez így már nem ugyanaz!
Ám lépjünk tovább. Ha Donáth ennyire démonikus alak, akkor azonban Bajcsy-Zsilinszky Endre is az kell, hogy legyen az 1920-as évek eleji, a „Szózat” című deklaráltan magyar fajvédő lap hasábjain publikált írásai, de legfőképpen „Nemzeti újjászületés és sajtó” című, 1920-ban megjelent könyve miatt. Ebben a nemzetrontó „destruktív” sajtó hatalmának kormánydöntéssel való mielőbbi megtörését követelte, miközben hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez azonban „korántsem jelent merev, ellenséges állásfoglalást a hazafias és tisztességes zsidósággal szemben, nem jelent zsidógyűlöletet, annál kevésbé zsidóüldözést, csupán önvédelmet”. Azt is írta benne, hogy maradhatnak zsidók közpályákon, de „egyet nem szabad megengednünk, hogy a zsidóság a keresztény magyarság óriási többségének fölibe kerülhessen a jövőben az élet bármely terén”.
Nem tudnám pontosan megmondani, Bajcsy-Zsilinszky nevét hány közterület viseli csak fővárosunkban, de ha az övét viselhetik, Donáth Györgyét mégis miért nem?
Végül idézem a jobb tájékozódás kedvéért Donáthról a Haeffler István miniszteri osztálytanácsos által szerkesztett, 1940-ben megjelent Országgyűlési Almanachot:
„1904-ben született Budapesten. Római katolikus, nős, miniszteri fogalmazó. Ősi székely, úgynevezett primor (főnemesi rangú) családból származik. Budapesten a II. ker. katolikus főgimnáziumban végezte a középiskolát és a Pázmány Péter-tudományegyetemen szerezte meg a doktori diplomát. Statisztikai fogalmazói szakvizsgát is tett. Középiskoláinak elvégzése után a magántisztviselői pályára ment és csak 1932-ben lépett állami szolgálatba. Képviselővé választása előtt a Központi Statisztikai Hivatalban miniszteri fogalmazó volt. Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején a magyar ifjúság problémájára vonatkozó adatokat dolgozta fel és különleges beosztásban ezzel összefüggő tervezeteket készített. Később a hivatal hitelügyi, külkereskedelmi és elnöki osztályaiban működött. A politikai életbe a Magyar Élet Mozgalom megszervezése idején kapcsolódott be, de ezt megelőzően már 1934-ben több jobboldali egyesületben fejtett ki tevékenységet. A Magyar Élet Mozgalom fővárosi szervezetének megszervezője, majd egyik vezetője. Számos jobboldali ifjúsági alakulatban és egyesületben visel vezető tisztséget és fejt ki tevékenységet.”
Ilyenkor mondja az ember, nem akárkiről írták mindezt. A mazsihiszes és átévés véleményvezérek jobban tennék, ha tisztáznák a fogalmakat. Ők is fajvédők ugyanis, csak másként, mint mások…
Ifj. Tompó László – Hunhír.info
