1945. április 5-én, Kassán kihirdették a Moszkvában koncipiált “kormányprogramot”, amely jogfosztottá tette az akkor közel egymillió lelket számláló szlovákiai magyarságot, kimondva rá a kollektív háborús bűnösség elfogadhatatlan elvét. A Kassai kormányprogram nyitánya volt annak a magyar- és németellenes rendeletsorozatnak, amelyeket Benes dekrétumok gyűjtőnév alatt tart számon a világ, amelyeket azóta sem helyeztek hatályon kívül, és amelyek máig tartóan sújtják a felvidéki magyarokat. Mától nyilatkozat rögzíti, hogy a felvidéki magyarság ezentúl minden esztendőben nemzeti emléknapot rendez.

Magyar civil szervezetek kezdeményezésére kedden Brüsszelben megemlékeztek a hírhedt Kassai kormányprogram kihirdetésének 60. évfordulóján. Az Európai Parlamentben rendezett meghallgatáson ismertették a Kassai kormányprogram szlovákiai magyarságot máig sújtó hatásait is.

1945. április 5-én, Kassán kihirdették a Moszkvában koncipiált “kormányprogramot”, amelynek 8. pontja jogfosztottá tette az akkor közel egymillió lelket számláló szlovákiai magyarságot, kimondva rá a kollektív háborús bűnösség elfogadhatatlan elvét. A Kassai kormányprogram nyitánya volt annak a magyar- és németellenes rendeletsorozatnak, amelyeket Benes dekrétumok gyűjtőnév alatt tart számon a világ, amelyeket azóta sem helyeztek hatályon kívül, és amelyek máig tartóan sújtják a felvidéki magyarokat.

Erre, az Európai Parlament nyilvánosságát élvező, igen jelentős eseményre nem a magyarországi EP-képviselők, hanem az EP katalán tagja, Bernat Joan i Mari teremtett lehetőséget. A Magyarok Világszövetsége képviselteti magát a meghallgatáson. Küldöttségét Rácz Sándor tiszteletbeli elnök, az 1956-os Magyar Forradalom legendás alakja vezeti. A meghallgatás vezérelőadója Dr. Erdélyi Géza, felvidéki református püspök, aki egyben az Egyetemes Magyar Református Tanácskozó Zsinat elnöke, és a Magyarok Világszövetsége Védnöki Testületének tagja. Az MVSZ küldöttségével utazott, és felszólal Brüsszelben Körömi Attila, független országgyűlési képviselő is, aki az MVSZ tagja.

A nemzeti gyász napja címmel kedden Komáromban is megemlékeztek, amelyen beszédet mondott Bugár Béla, a szlovákiai MKP elnöke és Kövér László Fideszes politikus.

A Benes-dekrétumok alapján 60 évvel ezelőtt földönfutóvá tették saját szülőföldjükön az országban élő magyarokat, s elkezdődött magyar családok tízezreinek kitelepítése Magyarországra, illetve deportálása Csehországba. Kedden délután öt órától nyilatkozat rögzíti, hogy a felvidéki magyarság ezentúl minden esztendőben nemzeti emléknapot rendez az éppen hat évtizeddel ezelőtti hírhedt kassai kormányprogram kihirdetésére emlékezve, mert – mint a révkomáromi nyilatkozat rögzíti – “aki nem ismeri a múltját, az kiszolgáltatja önmagát és közösségét a történelmi ismétlődés veszélyének. Egyúttal kifejezzük igényünket arra az erkölcsi kárpótlásra, melyet 1989-et követően a demokratikus szlovák parlamenti képviselet a németek és a zsidó emberek irányában már kinyilvánított. Mivel az eltelt 60 év az igazságos egyéni kárpótlást szinte lehetetlenné teszi, ezért minimumként ragaszkodunk a szlovákiai magyar nemzeti közösség szimbolikus, egyszeri anyagi kárpótlásához” – áll a kedden közzétett nyilatkozatban, melyet Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártja, Száraz József a CSEMADOK, Fehér Csaba a Szőllő Géza Polgári Társulás, Pék László a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség és Mézes Rudolf a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke, valamint a révkomáromi első nemzeti gyásznap résztvevői írtak alá.

***

Érvényben lévő Beneš-dekrétumok

2/1945. (1945. február 1.) A felszabadult területen a gazdasági élet normalizálására vonatkozó rendkívüli intézkedésekről.
5/1945. (1945. május 19.) A megszállás évei alatt (19381945) kötött vagyonjogi szerződések érvényetlenné minősítéséről és nemzeti biztosok kinevezéséről a németek, magyarok, árulók és kollaboránsok, valamint bizonyos szervezetek és egyesületek vagyonára.
6/1945. (1945. február 1.) A fasiszta bűnözők, az árulók és segítőik megbüntetéséről, valamint a rendkívüli népbíróságok létesítéséről.
11/1945. (1945. március 5.) Az ENSZ azonnali segélyéről és az újjáépítésről (United Nations Relief and Rehabilitation Administration).
12/1945. (1945. június 21.) A németek, a magyarok, valamint a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és haladéktalan elosztásáról.
16/1945. (1945. június 19.) A fasiszta bűnözők, az árulók és segítőik megbüntetéséről, valamint a rendkívüli népbíróságok létesítéséről (ez utóbbit hatályon kívül helyezte a köztársasági elnök 33/1948. sz. alkotmánydekrétuma, amely Szlovákiára vonatkozóan ugyanezt egyben hatályba helyezte).
22/1945. (1945. június 23.) Alkotmány-dekrétum a Csehszlovákia területén kívül kiadott jogszabályokról.
28/1945. (1945. május 20.) Cseh, szlovák és más szláv földművesek telepítéséről a németektől, magyaroktól és az állam ellenségeitől elkobzott tulajdonra.
101/1945. (1945. október 24.) Egyes élelmiszeripari vállalatok államosításáról.
108/1945. (1945. október 25.) Az ellenséges vagyon elkobzásáról és annak a nemzeti újjáépítési alaphoz való csatolásáról (személyes holmijuk kivételével minden magyar vagyonát elkobozták).

Rockszerda