A verespataki aranykitermelésre vonatkozó beruházás egész engedélyezési folyamatát újra kellene kezdenie a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) vállalatnak, miután a gyulafehérvári ítélőtábla jogerősen törvénytelennek nyilvánította a helyi tanács által 2002-ben elfogadott településrendezési tervet.

A projektet ellenző Alburnus Maior elnevezésű szervezetközleménye szerint a településrendezési tervet maga az RMGC dolgozta ki, mivel a beruházás engedélyezéséhez ez volt az egyik nélkülözhetetlen dokumentum. E tervet a verespataki városi tanács 2002-ben fogadta el. Ennek értelmében Verespatakot teljes egészében ipari zónává minősítették, a kanadai-román bányavállalat pedig kizárólagos jogot kapott terveinek megvalósításához.

Ez lehetővé tette számára, hogy megkezdje a helyi lakosság áttelepítését, a szociális infrastruktúra felszámolását. Közben a térségben leállt a gazdasági fejlődés, mivel tilos volt az aranykitermelési terven kívül bármilyen más gazdasági – például idegenforgalmi vagy kereskedelmi – tevékenységet folytatni.

Az Alburnus Maior hat éven keresztül próbálta jogi úton megtámadni az RMGC különböző lépéseit, így magát a területrendezési tervet, amelyet – e civil szervezet szerint – a helyi tanácsnak nem lett volna joga elfogadni. A szervezet szerint ugyanis a tanácsban több érdekelt személy is helyet foglalt, olyanok, akiknek rokonai az RMGC alkalmazottai voltak.

Szabó Andreát, a verespataki bányaberuházást ellenző Alburnus Maior ügyvédje úgy véli, hogy a mostani ítélet alapján a Fehér megyei Tanács által kibocsátott, több bíróság által felfüggesztett településrendezési engedélyek is semmissé válhatnak.

A civil szervezet szerint az RMGC-nek csak akkor lehet esélye folytatni beruházását, ha a nulláról újra kezdi az engedélyeztetési folyamatot, ami legalább tíz évig késleltetné tervének további megvalósítását.

hvg nyomán

HunHír.Hu