Tőkés László európai parlamenti képviselő 2008. január 23-án, Nagyváradon hivatalában fogadta Szili Katalint, a Magyar Országgyűlés elnökét. Egyebek mellett leszögezte: a határon túli magyar–magyar kapcsolatok 1989 utáni történetük mélypontjára süllyedtek.

A Szili Katalin házelnök kezdeményezésére létrejött találkozó során, melynek Tőkés László európai képviselői mandátumának megszerzése kölcsönzött aktualitást, a képviselő elismeréssel szólt az országgyűlési elnök nemzetpolitikai kezdeményezéséről. Ezzel szemben viszont nem hallgathatott arról, hogy a határon túli magyar–magyar kapcsolatok 1989 utáni történetük mélypontjára süllyedtek (lásd: a kettős állampolgárságról szóló népszavazás; a státustörvény elsúlytalanítása, a MÁÉRT megszüntetése, a határon túli támogatáspolitika visszaesése stb.). Tőkés László megköszönte a Kárpát-Medencei Magyar Képviselők Fórumába (KMKF) való meghívását, és készségét fejezte ki aziránt, hogy személyesen, valamint szakértők révén részt vegyen annak munkájában.

A nagyváradi küldöttség tagjai a maguk rendjén tájékoztatták a házelnököt a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem eredményeiről és szűkös anyagi helyzetéről, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és – általában – az erdélyi magyar egyházak gondjairól, az erdélyi magyarság időszerű problémáiról (közösségi-egyházi ingatlanok, demográfiai viszonyok stb.), valamint a küszöbön álló választásokkal kapcsolatos közmegegyezésre irányuló törekvésekről. Tőkés László Szili Katalin és a Magyar Országgyűlés fokozott támogatását kérte erdélyi magyarságunk számára ­ – mind a közvetlen kapcsolatok, mind az európai érdekérvényesítés szintjén, a kisebbségvédelem terén.

Szili Katalin házelnök asszony részleteibe menően ismertette a Kárpát-Medencei Magyar Képviselők Fórumának tevékenységét, kiemelve, hogy a fórum nem pártpolitikai célokat szolgál, hiszen legitimációját épp a választottság jelenti: mindazon képviselők a tagjai, akiket a kárpát-medencei magyarság választott. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy eleddig a KMKF összes elfogadott dokumentumát konszenzus övezte, így az általa előterjesztett Nemzetpolitikai Stratégiát is. Ennek célja első renden, hogy kormányciklusoktól függetlenül lehessen kialakítani a közeljövőben – a megváltozott körülményekhez igazított – fontosabb nemzetpolitikai célokat, ugyanakkor a támogatási, finanszírozási rendszer átláthatóságát szeretné elérni. Felhívta a figyelmet a KMKF albizottságaira, amelyek különböző területeken szakértők bevonásával alakítanak ki követendő stratégiákat, egyben biztosította annak lehetőségét, hogy a Tőkés László tagokat delegálhasson állandó megfigyelőként a bizottságokba.

Minthogy az oktatást a Házelnök Asszony is nemzetstratégiai prioritásként kezeli, ezért felajánlotta, hogy megkeresi Bogdan Olteanut, Románia Képviselőházának elnökét a Partiumi Keresztény Egyetem, valamint a Sapientia-EMTE akkreditálása ügyében, azzal a javaslattal kiegészítve felajánlását, hogy soron következő szokásos félévi találkozójukat valamelyik fentebb említett intézmény falai között ejthetnék meg.

Az önálló erdélyi magyar felsőoktatási intézményrendszer finanszírozásának kérdéskörét többször is érintették. Tolnay István előadótanácsos ismertette a jelenlegi állapotokat, hangsúlyozva, hogy jól működő és a román akkreditációs bizottságok, szakminisztériumok által elismert intézményekről van szó. Azt is jelezte, hogy a magyar állam által biztosított költségvetés csökkentése egyben a fejlesztések leállását is eredményezte, ami hosszútávon ellehetetleníti a piacképes, minőségi felsőoktatás alakítását. Csűry István helyettes püspök ehhez kapcsolódva, a lelkészképzés anyagi hátteréről szólva rávilágított arra, hogy a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, mint az erdélyi protestáns egyházak által önerőből fenntartott intézmény semmifajta állami támogatásban nem részesül, ezért kérte az anyaországi kormányzat segítségét.

Kiemelt témaként kezelték a történelmi egyházak jelen helyzetét. Tőkés László EP-képviselő arra kérte Dr. Szili Katalin házelnök asszonyt, hogy a megfogalmazás alatt álló nemzetpolitikai törvénybe stratégiai szövetségesként vegyék be a történelmi egyházakat, mint – ahogy köszönetében Szili Katalin is fogalmazott – a magyar közösség megtartó intézményeit minden körülmények között.

Dr. Szili Katalin válaszában azt a dilemmát körvonalazta, amely a nemzetstratégia kialakításakor került felszínre, miszerint: úgy hatékony-e a finanszírozás, ha több helyről pályázhatnak támogatásért a határon túli magyarok, vagy ha egy egységes, ámde átlátható struktúrára épülő támogatói rendszert hoznak létre. Erről, reményei szerint, sikerül egy széleskörű vitában kikristályosítani a konszenzuális álláspontot – áll Tőkés László sajtóirodája hírportálunkhoz eljuttatott levelében.

HunHír.Hu