Ámde vajon miért? Nyilvánvaló a válasz: adottságaik, hajlamaik, képességeik nem teszik lehetővé tömegükben való integrálódásukat. Mégis, a derék balliberális jogvédők éjt nappallá téve fáradoznak a kör négyszögesítésén, annak elhitetésén, hogy igenis képesek ők is beilleszkedni a többségi társadalomba, s ha ez mégsem megy úgy, ahogyan kellene, akkor annak maga a többségi társadalom az oka, amiért ezt rosszul teszi.
A minap ezt mondta ugyebár Heller Ágnes is, viszont Czene Gábornak a Nol.hu-n ma megjelent írásából (Bámulatos fejlődés lenne a romáké, ha nem éppen lejtőre kerültek volna) súlyos tényekre derül fény:
„Egyre inkább leszakadnak a cigányok a többségi társadalomtól az oktatási adatok szerint: a középszinttől kezdve növekszik a különbség a romák és a nem romák iskolai eredményei között. Pedig látszólag tetszetős számok is vannak, mint például: húsz százalék fölé emelkedett az érettségit szerző romák aránya. De ez még ahhoz is kevés, hogy a szakadék ne mélyüljön tovább. A nem roma fiatalok háromnegyede ma érettségit szerez, harmada egyetemre jár, miközben a romáknak jó esetben is nagyjából csak az ötöde érettségizik. A roma tanulóknak csak alig több mint a fele fejezi be a középiskolát, míg ugyanez az arány a nem romák között 91 százalék.”
Czene idézi Szira Juditot, a Roma Oktatási Alap volt vezetőjét, aki a Tárki felmérésére hivatkozva elmondta, hogy ugyan „a szakközépiskolát vagy a gimnáziumot befejező cigány fiatalok aránya az elmúlt tíz év során megduplázódott”, és „hasonló léptékű a növekedés a felsőoktatásban is, de a roma diplomások kétszázalékos aránya még mindig igen szerény”.
Vagyis e felmérés csak aláhúzza azt, amit magunk is annyiszor kifejtettünk portálunkon: vannak, akiket furkósbottal kergetve sem lehet módszeres tanuláshoz, munkához szoktatni. Jó, ha a nyolc általános kijárják. Az általános iskolai lemorzsolódás ugyan minimálisra, 23-ról 7 százalékra szorult vissza, s a középiskolába beíratottak aránya pedig 23-ról csaknem 90 százalékra emelkedett, teszi hozzá a Tárki, csakhogy a középiskolába beiratkozottaknak így is csak alig egyötöde érettségizik, tekintettel arra, hogy itt a lemorzsolódás 8-ról 40 százalék fölé emelkedett!
A Tárki-jelentés adatait tanulmányukban elemző Hajdu Tamás, Kertesi Gábor és Kézdi Gábor rámutatnak arra, hogy „miközben az általános iskola sikeres befejezésében és a középiskolai továbbtanulásban jelentős mértékű felzárkózás történt, az érettségi megszerzésének esélyében és a felsőoktatási részvételben tovább növekedett a leszakadás a társadalom átlagához képest”.
Noha az elemzett adatok 2012-es állapotokat tükröznek, Daróczi Gábor, a roma egyetemisták képzésével és támogatásával foglalkozó Romaversitas Alapítvány igazgatója hozzátette: „Tovább nőtt a különbség a romák és a nem romák iskolai végzettsége között. A magyarországi elithez tartozó családok számára már nem az a kérdés, hogy felsőfokú intézménybe járassák-e a gyereküket, hanem az, melyik nyugati egyetemet válasszák. Egészen kivételes esetektől eltekintve ilyen lehetőség a romáknál szóba sem kerül.”
Hajdu Tamás, Kertesi Gábor és Kézdi Gábor azonban mindennek okait csupán külső tényezőkkel magyarázzák, mondván: „A roma fiatalok általános iskolai lemaradását nem etnikai sajátosságok, hanem jól érthető társadalmi okok magyarázzák. Az iskolázatlan és szegény családokban, rossz lakóhelyi körülmények között felnövekvő romáknak számos tanulást akadályozó tényezővel kell szembesülniük. A különbség a töredékére olvadna, ha hasonló körülmények között élnének, mint a nem roma fiatalok.”
Nem, ha van e tárgyban fatális tévedés, hát akkor éppen a fentebbi sorokban. Ha az érintettek ülepét fényesre nyalják, akkor is fekáliában fognak fetrengeni, ha luxuslakásokba költöztetik őket, akkor is putrikká teszik azokat. Ha a magasabb rendű alacsonyabb rendűvel keveredik, az alacsonyabb rendű fogja lehúzni a magasabb rendűt. Ilyen a természet, kedves jó liberális jogvédők, amit Önök, úgy tűnik, a tények ellenére sem ismernek!
Ifj. Tompó László – Hunhír.info
