Ismét megszólalt Maróth Miklós orientalista professzor. A Kossuth Rádió „180 perc” című műsorában tegnap nemcsak megismételte korábban általunk is ismertetett állásfoglalását iszlámügyben, hanem azok értelmét mélyebben is megvilágította, fenntartva korábbi sarkalatos következtetését, hogy a nagyobb tömegű muszlim közösségek nem integrálódnak Európában. S megszólalt mellette Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke is, aki elmondta: „Az írmagját is ki kell irtani ennek az úgynevezett Iszlám Állam nevű terrorszervezetnek.”
Lássuk előbb Maróth professzor nyilatkozatát! Ismét megerősítette meggyőződését, hogy (ellenállás hiányában) Európa egyes területein belátható időn belül többségbe kerülnek. Majd így folytatta:
„Igazságosság, mértékletesség, bátorság, bölcsesség – a keresztény erkölcs alapja ez a négy erény, amit az európai kultúrkörben még azok is magukénak éreznek, akik nem járnak templomba, nem istenhívők. Ezek az erények az iszlámban is megvannak, ám ott a törvények sokkal hangsúlyosabbak. Az európai ember ezeknek az etikai értékeknek a fényében tart lelkiismeret-vizsgálatot, egy muzulmán azonban csak a törvények betartását kéri számon saját magán, és a törvényekbe nem épült be az etika. A nagy tömegek tevékenységét a saria irányítja, egy jogi előíráshalmaz, mely a mindennapi élet különféle helyzeteiben kötelező cselekedetekre irányul.”
Kmoskó Mihály iszlámról írt könyvét már korábban részletesebben is idéztük. Ugyanezeket erősíti meg. Pedig megjelenésekor (1929) még messze nem volt annyira mobilizálható az iszlám, pláne a dzsihádhoz kötődő rétege, mint napjainkban. Ma viszont a kontinensünket bekebelező iszlamisták egyfajta „párhuzamos társadalmat” képeznek, s az őket befogadó emberi közösségekben hatványozottan jelennek meg szélsőséges képviselői, akiknek van mire hivatkozniuk. Maróth professzor ugyanis rámutatott: „Az iszlámban „van egy passzus, amely az igaz hitért folytatott küzdelemben szélsőséges eszközöket is megenged. A Korán szerint az, aki hívő volt, de hitehagyottá vált, rászolgált a halálra.”
Azt is hangsúlyozta, hogy az iszlám nem ismer tanítói tekintélyt: „Mivel az iszlám olyan vallás, amelynek nincs központi tanító hivatala, mint például a katolikus egyháznak Róma, az emberek megengedettnek érzik, hogy saját maguk értelmezzék a hit tételeit. Ez vezet a fundamentalista terrorszervezetek létrejöttéhez is, az olyan merényletekhez, mint amilyeneket pénteken követtek el Párizsban.”
És akkor most térjünk át az ugyanebben a műsorban megszólalt Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke nyilatkozatára, amelyben elítélte a fundamentalista csoportokat: „Az írmagját is ki kell irtani ennek az úgynevezett Iszlám Állam nevű terrorszervezetnek. A muszlim közösség feladata, hogy felszámolja Európában a radikális gondolatokat terjesztő mecseteket.” Hozzátette, hogy ezeket a helyeket egyik napról a másikra bezáratná, az ott szónokló imámokat pedig habozás nélkül hazaküldené, száműzné vagy börtönbe zárná.
Végül szót kapott az adásban Jungbert Béla nyugalmazott nagykövet is, aki Izraelben a palesztin területeken és Jordániában teljesített szolgálatot. Ő viszont megoldhatónak tartja a fundamentalista csoportok kiiktatását és a többiek eddiginél jobb integrációját is. Szerinte először a meghatározó iszlám vallástudósoknak és legbefolyásosabb imámoknak kellene elhatárolódniuk az erőszakos terjeszkedéstől és a Korán félreértelmezéseitől. Jelezte ugyanakkor, nagy problémának érzi, hogy az európai muszlim közösségek nem rendeznek az iszlamista terrorcselekményeket elítélő tömegmegmozdulásokat, pedig „jó lenne látni, hogy maguk közül kivetik őket és elhatárolódnak azoktól, akik a kalifátus szellemi mámorában tévelyegnek”.
A három nyilatkozatból különösen is fontos Boleké, mert megmutatja, mennyire nem hófehér vagy szurokfekete a világ, s nyilván vannak az Európában már régebb idő óta élő iszlamisták között olyan személyek vagy csoportok, akik egyáltalán nem hívei hitük erőszakos térítésének. Kérdés azonban, hogy a radikális, kontinensünkre mostanság beözönlő szélsőséges iszlamisták mégis nem mobilizálják-e őket is idővel? Ez, mielőtt békebontóknak tartana minket bárki is, hangsúlyozzuk, nem állítás, csak kérdés. Kérdés, tekintettel arra, hogy az iszlám megjelenése a történelemben azért eleddig sehol sem békés bevándorlást jelentett.
Akár jogosnak minősül mostani kérdésünk, akár nem, egy tény. Nem mi mondtuk a címbeli mondatot, és ha az őszinte meggyőződésből fakadt, örülünk neki, s várjuk, hogy a már jó ideje köztünk, európaiak között élő, békésnek ismert iszlamisták is határozottan ezen álláspontot vallják magukénak, vagy ha már vallják, akkor minél nyomatékosabban fejezzék is ki.
Ifj. Tompó László – Hunhír.info
