Több tucatnyi felvidéki helyszínen, szinte minden nagyobb magyarok lakta településen megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznap alkalmából kedden és az aradi tizenhármak kivégzésének évfordulóját megelőző napokban.

Az egyebek mellett Pozsonyban, Révkomáromban, Dunaszerdahelyen, Somorján, Párkányban, Rimaszombatban, Rozsnyón, Füleken és más helyszíneken megtartott, koszorúzással egybekötött ünnepi rendezvényeket többségükben a felvidéki magyarság politikai és társadalmi szervezetei, illetve magánszemélyek szervezték.

Pozsonyban délután a kecskekapui temetőben, a vértanú halált halt báró Jeszenák János, a felvidéki ellenforradalmi csapatok ellen küzdő egységek kormánybiztosa, illetve Rázga Pál evangélikus lelkész sírjánál idézték fel az aradi vértanúk és a szabadságharc emlékét.

A legnagyobb felvidéki magyar közéleti és kulturális szervezet, a Csemadok helyi választmánya, Magyarország pozsonyi nagykövetsége, valamint a Pozsonyi Magyar Intézet, a Via Nova ifjúsági csoport és a Pozsonyi Caszinó polgári társulás által szervezett rendezvényre több mint százan látogattak el, köztük a felvidéki magyar politika és közélet számos szereplője.

Báró Jeszenák Jánosnak, az egyik pozsonyi vértanúnak a síremlékénél mondott beszédében Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete felidézte a pozsonyi vértanúknak a forradalomban és a szabadságharcban betöltött szerepét, majd szólt az osztrák kormányzat által 1849 őszén elindított véres politikai megtorlás tragédiáiról és a kivégzettek sorsvállalásának máig ható üzenetéről is.

“A hősök leckét adtak nekünk emberi helytállásból” – emelte ki a nagykövet, hozzátéve: a reformkor nagyjainak politikájából és áldozatainak vértanúságából tanulva, a közösség vezetőinek szem előtt kell tartaniuk a közös érdekérvényesítés lehetőségét.

A Magyar Közösség Pártja (MKP) már vasárnap megtartotta a nemzeti gyásznap alkalmából szervezett központi rendezvényét. A révkomáromi városi művelődési központban tartott megemlékezésen Berényi József, a felvidéki magyar párt elnöke az aradi tizenhármak állhatatosságára és emberi erejére mutatott rá, példának állítva azt a felvidéki magyarok számára. Rámutatott: a vértanúk helytállása, ez a fajta elkötelezettség, amely emberi erő és kitartás tekintetében példamutató, szellemiségében ma is meg kell jelenjen a felvidéki magyarság hétköznapjaiban, ahhoz, hogy ez a közösség sikerrel tudjon megbirkózni az őt folyamatosan érő kihívásokkal.

A 13 aradi vértanú közül hárman születtek a Felvidéken. Aulich Lajos, a szabadságharc utolsó hadügyminisztere, német szülők gyermekeként Pozsonyban született, hamvai 1974 óta a vértanúk emlékoszlopa alatti kriptában nyugszanak. Lahner György, aki később a hadügyminisztérium tüzérségi és felfegyverzési osztályát vezette, a Turóc megyei Necpálban (Necpaly) született, földi maradványait szintén az emlékoszlop kriptájában helyezték el. Dessewffy Arisztid, aki a Felső-Magyarországi Hadtest parancsnoka volt, a Kassától nem messze fekvő Ósvacsákányban (Cakanovce) született, földi maradványai 1850 óta a Dessewffyek margonyai birtokán nyugszanak.

Hunhír.info