Hasonlóan az ortodox judaizmushoz, az iszlám sem ismer ám pardont a táplálkozásban. Híveinek alanyi jogon jár az ingyen koszt. Ami viszont nem lehet más, mint olyan, ami a gyomrukat nem fekszi meg. Félve kérdezem: tekintettel érzékenységükre, lehet, hogy vagy nem, vagy egyre kevesebb helyen lehet majd kapni nálunk is szárnyas májast? (Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info)

Nem, nem megkésett áprilisi tréfa, amit tegnap a hvg.hu közölt:

„Sertéshús van abban a baromfimájas konzervben, amelyet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) ad a menekülteknek. Az osztrák határnál több menekült hátrahagyta a konzervet, ami a vallási előírásokkal össze nem egyeztethető adalékot tartalmaz – írta a 444. A Szegedi Paprika Zrt. terméke a termék összetevőinek leírása szerint sertésbőrt és úgynevezett „gyártási szalonnát” is tartalmaz, igaz, mindez csak magyarul szerepel rajta.”

Érdekes. Ha én – háborús övezetből – valóban menekült vagyok, nem válogatok. Elfogyasztom és megköszönöm, amit – ráadásul ingyen – kapok. Legalábbis a fehér civilizációban. Máshol ez másként van persze, amint látszik. Itt jut eszembe erről egy régebbi hírcikk, ami az „Új Élet”-ben jelent meg. Arról szólt, hogy ortodox zsidók Izraelben olyan csodatelefont fejlesztettek ki, amin a kívánt hívószámot szombaton nem kell megnyomni, csak a Nap felé fordítani, és akkor máris lehet használni. Így elmondhatják, hogy mivel ujjukkal nem érintették a számokat, eleget tettek az e napon való munkaszünet parancsának!

Atyavilág, kiálthatnók fel. Amúgy disznólkodni szabad bármelyik napon, de szó szerint. Azt nem tiltják a csodarabbik és a főmuftik. Megerőszakolni is szabad bármikor a fehér nőket, netán az aktus után rabszolgaként tartani vagy eladni őket.

Igaza volt a minap általam már többször idézett Maróth professzornak: nem irgalmasság, ha hazaküldjük mindazokat, akik nem fogadják el az európai szokásokat. Csak ezt időben tegyük, mert különben meglehet, hogy egy szép napon majd azt mondják nekünk, magyaroknak: ez a mi hazánk, és nektek itt nincsen helyetek.

fj. Tompó László – Hunhír.info