Elvileg a Nemzeti Konzultáció alapkoncepciója összességében jó, mint törvénytisztelő és fegyelmezett állampolgár az eddigiekben minden esetben kitöltöttem és visszaküldtem. Nem lehet azonban elhallgatni, hogy a feltett kérdések általában az egyszerűsített, kategorikus kérdés-válasz fogalomkörében mozognak. Ezt láthattuk az utolsó, a migrációra vonatkozó konzultációs levél kapcsán is. Teljesen érthető, hogy ez is társadalmi konszenzust, támogatottságot akar felmutatni adott esetben a migráció szabályozása, megfelelő mederbe történő terelése mellett.

Magyarország mártír miniszterelnöke, Bárdossy László, a Magyar politika a mohácsi vész után című, mélyen gondolkodtató és elemző műve a következő mondattal kezdődik: „Minden, ami történik, következményeiben nyeri el értelmét és jelentőségét.” Tehát a ma történései, folyamatai csak holnap mutatják meg következményeiket. E kijelentés érvényes Magyarország egész utóbbi negyedszázadára is.

Napjaink aktuális, égető problémája a migráció kérdése. Okai összetettek, főként Közel-Kelet, Ázsia, Afrika különböző államainak belső problémáiban keresendők. A legalapvetőbb ok, a harmadik világ említett államainak demográfiai robbanása, mely nem párosul gazdasági, szociális és kulturális fejlődéssel. A politikai és a vallási fanatizmus táptalaja elsősorban a szegénység, perspektívátlanság és a műveletlenség. Megfelelő vallási, ideológiai gyújtóanyag e feszültségeket könnyen berobbanthatja.

Ez következett be a Közel-Keleten 2011 után, mikor a jelentős fejlődést elért, nacionalista-államszocialista-autoriter rendszereket megdöntötték. E folyamatokban szerepet játszottak az iszlám világ szunnita-síita-alavita vallási ellentétei, valamint a regionális hatalmi rivalizálás. A nyugati nagyhatalmak is a korábbi erős államok bukására játszottak, ennek azonban káosz lett a vége.

A káosz erősíti fel a migrációt, mely az eddigiekhez képest páratlan arányokat vett. A Nyugat-Európába vezető útvonal hazánkon át vezet, így Magyarország tranzitországgá vált. Az Európai Unió szabályozása viszont azt a veszélyt hordozza, hogy a nyugatabbi államokból visszaküldhetőek abba az államba, ahol beléptek, vagyis hazánkba. E szabályozás hazánknak az ütközőzóna, a cordon sanitaire szerepét szánja. Érdemes ennek várható következményeit végiggondolni.

Sajnos a mai magyarországi elitista és neoliberális rendszer még saját állampolgárai jelentős része számára sem tud perspektívát nyújtani. Ezért keresnek magyar százezrek új életlehetőséget Nyugat-Európában. Itt két probléma merül fel: a lakhatás és a munka. Részletek nélkül nem lehetne-e esetleg elgondolkodni korábbi korok lakásépítési programjain: példaként, a most 75 éves 1940/XXIII. Tc., vagyis az ONCSA eredményein, vagy az olasz fasizmus lakásépítési akcióin /Case popolari/, melyek az ellentétes ideológiai előjelű Olasz Köztársaságban is folytatódtak a 60-as és a 70-es évekig. Esetleg nem lehetne-e a hatalom oligarchái és vattaemberei többkulcsos megadóztatásával jelentős rétegeknek szerény, de élhető perspektívát adni?

Egy ilyen helyzetű országra, mint hazánk katasztrofális hatást gyakorolhatna több százezer ázsiai, vagy afrikai migráns ittragadása. A kormányfő frappáns kifejezése szerint 10 év múltán nem ismerhetnénk rá az országra. Nyilvánvaló, hogy a keresztény elvek az emberségre, szeretetre köteleznek minket. Azonban
Magyarország nem vállalhatja magára Ázsia, Afrika demográfiai robbanásából, gazdasági szociális viszonyaiból fakadó, a részben a nyugati hatalmak által előidézett migráció hatásait.

Itt még úgy el sem lehetne helyezni őket, mint példaként Olaszországban vagy Franciaországban, ahol a bevándorlók a nagyvárosok peremkerületeiben nagyszámú állami lakást kaptak. Az emberség, a szolidaritás minden követelményét is figyelembe véve hazánk nem vállalhatja e problémák megoldását. Nagy tömegek bevándorlása megváltoztathatja egy ország etnikai összetételét, elmoshatja évszázadok alatt felépített civilizációját, erkölcsi-társadalmi rendjét.

Erre hazánkban is számos történelmi példát láthattunk: a török hódoltság utáni bevándorlás megváltoztatta a történelmi Magyarország egyes területei etnikai-vallási viszonyait, több mint 100 éve a galíciai bevándorlás roncsoló hatásokat eredményezett Északkelet-Magyarországon.

Régen szorgalmas, tiszta magyar vagy sváb faluk Abaújban és Baranyában ma a cigány szubkultúra színterei. Itt nyilvánvalóan nem általánosíthatunk egyik említett etnikum esetében sem, azonban egyértelmű, hogy a civilizálatlan tömegek elmosták az előző kultúrát.

Ezek lassú folyamatok voltak ahhoz képest, ami bekövetkezhetne több százezer teljesen idegen mentalitású és viselkedésű tömeg itteni letelepedésével. Nagy és teljesen idegen kultúrájú tömegek beilleszkedése lehetetlen, magukkal hozhatják vallási-faji fanatikusaikat, szélsőségeiket, terroristákat, bűnözői klánjaikat, de járványokat, AIDS-t is közvetíthetnek.

Nyilvánvaló, hogy bizonyos mértékű, szervezett és szabályozott bevándorlás elfogadható, ezenkívül megértést kell azok iránt tanúsítani, akik kegyetlen polgárháború elől menekülnek pl. Szíriából.

Azonban csak a megélhetési bevándorlók helyzetén elsősorban saját hazájukban kellene javítani. Főként azon hatalmaknak, melyek részben előidézték a jelenlegi káoszt. Hazánk a nyugati szabadkőművesség és a libertáriánusok által irányított álbaloldali, extrém liberálisai kitárnák a kapukat, legyen multikulturális káosz. Pár év múlva ennek láttán a kezüket tárnák szét… Ennyi erővel fél Ázsia vagy Afrika idejöhet, helyzetükön nem javíthatunk, csak az európai és magyar civilizáció fog eltűnni.

Franciaországban a reális és konzervatív zsidóság Le Pen mellé állt a bevándorlás kérdésében, annak ellenére, hogy a holokausztot tárgyilagosan helyezte el a II. világháború tragédiái között. Ők, de bárki, aki ép ésszel gondolkodik, felfogja, hogy semmi szükség sincs olyan eseményekre, melyek példaként 2006 novemberében Párizs egyes külvárosaiban zajlottak le. Természetesen ez messze nem azt jelenti, hogy minden bevándorlótól ezt várhatjuk, de elég, ha csak 5 % nem kezelhető.

Ezért senki sem bírálhatja hazánkat a határzár kiépítése miatt. Illusztrációként mellékelhetjük az izraeli hadsereg civil támogató szervezete honlapjáról/www.saar-el.org/, vett képet, melyen a világ különböző pontjairól érkezett zsidó katonai munkaszolgálatosok drótakadályt építenek ki a Golan-magaslaton.

Természetesen ennek megvannak a speciális okai, azonban minden államnak jogában áll identitása védelme. Így hazánknak is.

A nyugati hatalmak, a gazdag arab országok, a nemzetközi szervezetek pedig megkezdhetnék legalább a Közel-Kelet államai gazdasági-szociális-egészségügyi felzárkóztatását, megsegítését.

Károlyfalvi József – Hunhír.info